Eklektikus Hipotalamusz

Rendhagyó kiállítás volt, annak minden létező értelmében. Portrék a nagyokról, a lázadókról, a földalatti mozgalomból. Emblematikus arcai ők egy kornak, fekete-fehérben néznek rezzenéstelenül, súlya van tekintetüknek. , Nyoma sincs a kínos feszengésnek, a nyögvenyelős illemkedésnek, a ki hová helyezkedjen decensen kimerevített szabályosnak. A hangulat kimondottan bulira hajaz, köszönések, nevetések, beszélgetések. A frenetikus megnyitóhoz Németh Gábor mondott lehidalunk bevezetőt. "Szó se róla, elég bátor csávó egyébként a Déri Miki, állítólag benne van a pakliban, hogy az egyik bálvány idejön, és megdobálja magát paradicsommal." http://www.litera.hu/hirek/szinten-zenesz

A Stiller,  a Kriszta, a Stiller Kriszta. A kortárs magyar költészet olyan etalonja, aki mindent kíméletlenül kimond, nevén nevez, gátlástalan őszinteségével provokál, miközben hiperérzékenysége ott sikít a sorokon. Nehéz választani egyet, mert bármelyik ujjam harapom, mind ugyanúgy fáj. Néhány mosoly felett már penészes máz van. Zöld, mint a szemed egy zsidó kávéházban. Rögzíti az arcom, régitől az újig, míg egy másik test is árnyékomba bújik. Szúrja át a mellünk lámpaívek kése: két megpattant szívnek úgy sincs lüktetése. Nem folyik itt semmi, kár is tovább várni, de közöttünk a csend mégis félpohárnyi. Keskeny lett az utca, mint az isten ajka. Jár még a villamos, de senki sincsen rajta. Szélben ázó testtel állok kint a hóban, pedig a zsebemben használt kulcscsomó van. Acetonos csókom könnyű, téli pára, hogy zúzmarát marjak minden lábnyomára.  Ha Néhány mosoly felett már penészes máz van. Zöld, mint a szemed egy zsidó kávéházban. Rögzíti az arcom, r...

Erről a kerületről mindenkinek megvan a saját véleménye, ami hol ilyen.... , hol meg olyanabb. Míg újragondolt és tervezett része már-már luxusba hajlik, addig az autentikus fele titok-csodákat rejt. Időpercegte kapualjak, patinásra koptatott burkolatok, kreatív fiatalok alkotta street art, s ezeknek a legváratlanabb helyen felbukkanó elegye.

Mindketten írnak és zenélnek és nem is akármilyen szinten. Két művész találkozása egymást inspiráló, valami egészen különleges produktummá teljesedik. Közös estjük igazi csemege a közönségnek, amiből a részletpercek adnak betekintést. https://www.youtube.com/watch?v=66PVHD_dsWQ

- Ma estére kéne szállás. Most rúgott ki a csajom és nincs hová mennem. Vanda gyomráig kúszott a jeges rémület, amikor megnyitotta az áthajigált üzenetet; lassan beborította a szoba falait, lecsorgott az éjjeliszekrényen és a padló kövéről nézett fenyegetőn. - Sajnos ebben nem tudok segíteni. Próbált rövid és nyugodt lenni, bár jobban belegondolván tán az előbbinek volt némi sansza. - Mindössze két éjszakáról lenne szó, vagy pár hétről. A másodpercek alatt  überelt kérés átcsapott utasításba, követelésbe, zsarolásba, bezzegezésbe, hogy a fotóst akkor és ott megmenekítette, a barátság címszót, mint valami transzparenst tolta maga előtt. - Más volt a helyzet, ami azóta megváltozott. Most nincs lehetőség effélére. Gondolt magában hozzá egy punktumot, hátha megússza és a szoba ugyanolyan  eklektikus plébolynyuszis lesz, mint azelőtt. De nem így alakult. Zaklatott füstkarikák ténferegtek az ódon bérház udvarán, a cigaretta rést szakított az éjszakába, pár kócos fa áthajolt a kerí...

Sokan egész egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a korukkal. Pláne, ha az akaratuk ellenére halad, s bizony a tény némelyekben komoly lelki defektet okoz. Vagy megragadnak valami tetkós puttós rokkernél, kiknek lelkében még flitteres a pillangó, de azért bezzeg a többek már nyanyásodnak, vagy átmennek karfiolhajú neglizsésbe és rájuk rozsdál a korlátoltság. A világ boldogabbik felén ellenben színpompáznak az ötven pluszosok. Tervezők és fotósok múzsái ők, vagány csajok, energiától duzzadó egyéniségek. S a hangsúly a karakteres egyéniségen van, amihez a dizájn tökéletesen aládolgozik. http://www.voilamode.hu/2012/01/divatdiktator-nagymamak/

Vérvörös fonalak, kulcsok ezrei vezetnek be a benső rejtett zugaiba, ahol emlékeink ajtaján betekintünk, kinyitjuk és zárjuk azokat.  A világhírű művész, Chiharu Shiota tavalyi szentendrei kiállítását méltán hatalmas érdeklődés kísérte. A látvány beborít és sodor, vezet és megállít, felszít és csillapít. Az alkotó és a közönség esszenciája. http://funzine.hu/hu/vilaghiru-installacio-szentendren-chiharu-shiota-emlekeso/

Amikor a szomszéd úgy dönt, hogy most aztán kukába minden tárggyal, ami nem kell, de előtte van annyira jó fej, hogy szól. És a szeméthegyben megcsillan pár viseltes autógumi, pókhálóval körbeszőtt szódásszifon, időrágta kosár, ódon cserpák, sánta pad, és akkor ezek a kincsek hazavitetik maguk. Megtisztítva, lefestve, kackiás-bohémen egyszer csak elhelyezkednek a kertben. Árnyat kócosodó diófa alatt, elterülve talajra, pilledve széken, kerítésen. Mind beleszéplenek a természetbe.

Kalandozás a sütifőzi témájában. A recept amolyan netről lelt és meggyes kevert néven fut az éterben. Nem volt hiábavaló a kommenteket is átmolyoválni, mert itt derült ki, hogy bizony az összetételhez mérten az ötven deka liszt helyett biza elég lészen a harminc is. Ezen tudás birtokában felvértezve lett kivitelezve, és tényleg ( mint a mellékelt fotó is igazolja) habkönnyű, ízre, állagra tökéletes. Szóval megúsztuk a nyögvenyelős, hát ez nem az igazi meglepetést, amikor az alkotó benézi a szorgoskodást és kissé túllő a célon.

Zárójel - egy irodalmi pályázat többezresen tömeges jelentkezésére készüle el - bezárva. Tulajdonképpen a virslisaláta a legjobb ötletnek tűnt, hamar elkészülő, túl sokat nem vacakoló egyfogás, aztán a többit majd még megálmodja hozzá. A vendégsereg inkább beszélgetni jön el, mélázni, vitázni, megváltani a világot.  A világ természetesen öntörvényű, mégsem zökken ki, de azért belevágnak juszt is. Régi szövetségesek ők, afféle széles skálán mozgó amplitúdó. Tibor depresszív fotós és újrahasznosító alternatív képzőművész, alkotásai nem kis meghökkenést keltenek, időnként súrolják a botrányokozás alsó- felső határát , Zsolt piszok ütős költő , a létezés téziseit fejtegetvén,  ám éjjelente játszótereket felügyel és ilyenkor bontakozik ki benne a vezérgondolat,  Zsófi romkocsmában pultozik, s ha túlpörög, akkor antiszociális becsípődése lesz, percekig mélázva duzzog a puffon, Feri, aki voltaképp Fruzsi, minden utcán ténfergő kisállatot megment, de előtte elbeszélget a fej...