Határozottan klassz az, ha az ember a kiállításmegnyitó zsúfolt  ( talántántán ) harsányságát kihagyva jóval később érkezik.
Egy olyan időpontban, amikor már lecsillapodott a nézői ostrom, amikor végre nyugodtan, elmélyülten tud belefeledkezni a látványba.
Rabóczky Judit Rita alkotása  a nőiség modern himnusza.
Kendőzetlenül kitárulkozó, pőre terpeszek lebegnek a térben, " lehullt róluk a szemérem" ,  ívek hajladoznak, árnyékok vetülnek a rusztikus falakra, s vele lebeg a teremtés naturális világa.

 "A teremben kilenc ember nagyságú nőalak pózol egyszerre kihívó és kiszolgáltatott helyzetben: egyikük a lába között néz át, hárman a plafonról lógnak alá mint gyakorlott artisták, míg mások nyakatekert pózokba merevednek. De ami mindegyikben közös, hogy egyikük se szégyenlős. Felfedik, megmutatják testüket, karjuk, lábuk tárva-nyitva, és közben kérdéseket intéznek a látogatóhoz."
http://nepszava.hu/cikk/1151856-sulyos-szobrok-kemeny-nok


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Banánszoknyát izibe

Ironikus horoszkóp