Erkölcsi elmebeteg, mentális rokkant

Sokkoló téma egy „defektről” , amit így vagy úgy, valamennyien ismerünk, de igazándiból  mégsem… legalábbis teljes mélységében nem.


Az illető remek álcázó, s mégremekebb színlelő. Tűpontosan ismeri fel, hogy kitől mit rabolhat le, érdekvezérelt, túltengő egoja irányítja minden cselekedetét. Valóságos hazugságcunami, akit kizárólag önnön haszna vezérel. Jéghideg számításában az embereket eszköznek használja,  egy parazita ( a sokból sosem elég alapon) , így old meg kosztot, kvártélyt, a bepalizott áldozatokat úgy vágja át a palánkon, hogy nyekk.

Érzelmei nincsenek, ám döbbenetes mód behasalja ezeket. Bárki, aki kapcsolatba kerül vele, az piszkosul megjárja, s mire feleszmél, addigra úszott a pénz, s már a lelket is csontra lerágta.

Mesteri mód felépített forgatókönyv – á, bé, cé variánsokkal. Akár egy giccses operett, úgy szálldos ide-oda a flitteres takony. Behízelgő szép szavak, falsak és hamisak, valóságos ragadáncsos mézga zúdul az áldozatra, amit előre kiszámított mértékben adagol.

Első lépése a sajnáltatás. Perpillanat nehéz a léte, a körülmények miatt nincs ( jövedelme, szállása .. etc ) semminő kilátása. Majd következik a vénás kábítás: „ te vagy az, aki hosszú idő után arcomra tudnád lehelni a tavaszt” . A horog bekapva, mert a „tavasz” ilyenkor ezerrel segít, eget- földet megmozgatva intézkedik.

Csak addig marad, míg kiveszi jussát , majd megy tovább ( mivel kivágják, mint macskát brunyálni) , a már előmelengetett másikhoz.

Gátlástalan, lelkiismeret nuku, soha a legkisebb megbánást nem tanúsítja.

A végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy ő a jó és a tökély, míg mindenki más rossz és hibával telt. Bukta esetén is mindig mindent másra lőcsöl ( felelősséget semmi körülmények között nem vállal) , az utolsó pillanatig durvábbnál durvább baromságokkal próbálja kimagyarázni viselt dolgait.

Mocskos titkai elrettentők, gyomorforgatók, ép ésszel felfoghatatlanok.

Jellemző az idővel kibukó verbális és fizikai agresszió, amit válaszlépésként reagál arra, ha sarokba szorították.

Kisebbrendűségi komplexussal sújtva erősen irigy a sikerekre, folyamatosan megpróbálja sárbadöngölni, alpári módon gyepálni, cincálni a sikerest.

Köztünk élnek kollégaként, szomszédként, barátként, szeretőként. Illetve barátnak és szeretőnek hitt becsapásként.


Ők a pszichopaták.


Széles szakirodalma van, a gyanúra okot adó jelek taglalásán át egészen a példákkal alátámasztott megtörtént tényekig.

Olyannyira bő skálán mozognak, hogy nem véletlenül nehéz beazonosítani őket, pedig zsigerileg szól a sziréna, hogy valami nem kóser.

A férfi- nő megosztás ( egyelőre) vitatott, a nemek aránya további kérdéseket vet fel.



Mit kapsz tőlük? „ Nem adhatok mást, csak mi lényegem" - ahogy mondá Lucifer.


Az alább olvasható cikk nem ígér könnyű álmot, sőt.
http://jogespszichologia.hu/2016/09/26/1425/